| 3 hónap | 7.10 | -0.14% |
| 6 hónap | 7.30 | 0.00% |
| 1 év | 7.37 | 0.14% |
| 3 év | 8.16 | -0.61% |
| 5 év | 8.34 | -0.72% |
| 10 év | 8.41 | -0.71% |
| 15 év | 8.35 | -0.84% |
| NORDTELEKOM | 579 | +15.80% |
| FORRAS/T | 450 | +10.57% |
| ESTMEDIA | 53 | +8.16% |
| CSEPEL | 340 | +6.25% |
| HYBRIDBOX | 35 | +6.06% |
| AAA | 204 | -5.99% |
| ELMU | 17100 | -6.81% |
| CIGPANNONIA | 286 | -7.74% |
| FORRAS/OE | 563 | -10.06% |
| KREDITJOG | 392 | -18.16% |
Kedves Ügyfelünk!
A 2009. novemberében elfogadott adótörvény módosítások egyaránt érintik a magánszemélyek és a vállalkozások adóterheit. Ezzel az összefoglalóval igyekszünk egy átfogó, átlátható összefoglaló képet biztosítani Önöknek az általunk legfontosabbnak tartott változásokról.
A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható kamatjövedelem, árfolyamnyereségből származó jövedelem itthoni adóját csökkenti a rá külföldön megfizetett adó.
Kamatjövedelemnek minősül a külföldi befektetési jegy hozama akkor is, ha azokat a belföldi piacra nem vezették be.
2008-tól törvény szabályozza a swap-ügyletből származó jövedelmek adózását. Eszerint csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek – a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő – a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része. Csereügyleti veszteségnek minősül a csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege. Csereügyleti veszteség esetén adókiegyenlítésre ad lehetőséget a törvény. Az adó mértéke 25 százalék. 2011.01.01-től az árfolyamnyereségadó mértéke 16%-ra változott!
Változik a tőzsdei ügyletből származó jövedelem definíciója. Eszerint tőzsdei ügyletből származó jövedelem a magánszemély által az adóévben a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint az EGT, valamint az OECD tagállamában működő tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján az adóévben elért összes ügyleti nyereségnek a magánszemélyt az adóévben terhelő összes ügyleti veszteséget meghaladó része.
A törvény szerint az osztalék (előleg) adóját a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvény szerint vallja be és fizeti meg. Az osztalékelőleget és a levont adót a kifizető elszámolja a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékkal és annak adójával szemben. Kifizető hiányában az osztalék, osztalékelőleg adóját a magánszemély állapítja meg, és a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig köteles megfizetni, illetve a kifizetés adóévéről szóló adóbevallásában bevallani. A törvény szerint nemcsak az Európai Unióban, hanem bármely EGT-államban működő, szabályozott piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után 10 százalék az adó mértéke.
Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult – azaz a 2010-től ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken szerzett jövedelem szembeállítható a pl. részvényeken elszenvedett veszteséggel és fordítva, és a veszteség 2 évre el is határolható.
Az 1995. évi CXVII. törvény a Személyi Jövedelemadóról (továbbiakban SZJA tv.) 65.§ (5) bekezdésében foglaltakról, mely szerint:
(5) Az (1) bekezdés bb) alpontjának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközre vonatkozó - egyébként az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának megfelelő - ügylet esetén a magánszemély választhatja, hogy az adóbevallásában az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) vallja be az ügyleti nyereséget/veszteséget, ha annak az említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételei fennállnak, azzal, hogy kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetében
a) a magánszemély e rendelkezést akkor alkalmazhatja, ha az adóév utolsó napjáig - adóazonosító jelének megadásával együtt - nyilatkozatot tesz ezen választásáról;
b) a befektetési szolgáltató az a) pont szerinti nyilatkozat alapján az ügylet(ek)ről a magánszemélynek igazolást ad, valamint az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz;
c) a magánszemély a befektetési szolgáltató által a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint levont adót adóelőlegként veszi figyelembe.
A fenti törvényi szabályozás alapján 2010. január 1-től a magánszemély Ügyfélnek döntési lehetősége van a kamatjövedelem hatálya alá tartozó értékpapírok (pl.: kötvény, tőzsdén kívüli befektetési jegy) értékesítése, visszaváltása révén realizált veszteség/nyereség az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteiken elért nyereségek és veszteségek egymással történő szembeállítására.
Az alábbi kamatadót terhelő jövedelmek állíthatóak szembe az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek eredményével:
A kamatadót terhelő jövedelmek ezen ellenőrzött tőkepiaci ügyletekkel állíthatóak szembe:
Az ellenőrzött tőkepiaci jövedelm és annak adójának megállapítása a fentiek alapján akkor lehetséges, ha a magánszemély Ügyfél Nyilatkozatot tesz legkésőbb az adóév utolsó napjáig. E nyilatkozat alapján a magánszemély ügyfél a törvényi szabályozásban rögzített határidőre kapja meg az adóbevalláshoz szükséges igazolást.
A fentiek alapján történő jövedelem megállapítása esetén, az évközben levont és megfizetett kamatadó adóelőlegnek minősül, melyet az adó megállapításakor lehet figyelembe venni.
A magánszemély Ügyfélnek minden adóévben nyilatkoznia kell!
A nyilatkozat megtétele előtt az alábbiakban felsoroltakat figyelembe kell venni:
A nyilatkozat az Ügyféltájékoztatás / letölthető nyomtatványok menü pontban 2011. novmebertől elérhető!