Tartós Befektetési Számla

Tartós befektetésből származó jövedelem (TBSZ)

A személyi jövedelemadó törvény 67/B. pontja szabályozza a 2010.01.01-től érvényes új befektetési jövedelemmel kapcsolatos fogalom meghatározásokat, és az adózási, nyilvántartási valamint adatszolgáltatási kötelezettségeket.

1. A TBSZ-ből származó jövedelem általános tudnivalói

Egy naptári évben maximum két szerződés köthető befektetési szolgáltatóval:

• a magánszemély által befizetett forint összeget a befektetési szolgáltató kamatozó bankbetétben történő elhelyezése esetén (alszámlán történő elkülönítés is), takarékbetéti formában
• ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő, forintban kifejezett pénzügyi eszközre (Bszt. 6.§.), illetve olyan forintban kifejezett pénzügyi eszközre, melynek hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne (állampapír, befektetési jegy).

TBSZ számla minimum 25.000 Ft befizetéssel nyitható, és a számlanyitás évében (gyűjtőév, azaz 0. év) korlátlanul be lehet fizetni rá. A következő években erre a számlára már befizetni nem lehet. De új számla nyitható a következő évben.

A gyűjtő év nem számít bele az 5 éves időszakba, a törvény alapján, a számlanyitást követő évtől indul a TBSZ számla befektetési ciklusa (lekötési időszak). A magánszemélynek a törvény alapján, a számlanyitást követő évtől 3 évig (mely hosszabbítható 2 évvel) kell a megtakarítását a számlán tartania.

A tartós befektetési számlaszerződés az 5. év lekötési időszakot követően is meghosszabbítható, ha újabb szerződést köt a magánszemély a befektetési szolgáltatóval. Ebben az esetben gyűjtő év nélkül indul a befektetési időszak újabb három éves periódusa. Ha a befizetés nem készpénz, hanem pénzügyi eszköz, akkor azt az ötéves lekötési időszak megszűnésének napján irányadó szokásos piaci érték és a megszerzésre fordított érték közül a nagyobbikkal kell a továbbiakban nyilvántartani.

A lekötési számlákon a magánszemély korlátlanul adhat megbízást (vétel, eladás, lekötés, ismételt lekötés). Nem számít a lekötési számla megsértésének, ha pl. egy hat hónapos lekötést két hónaposra alakít át a magánszemély a lekötési számlán, mert a lekötött pénzeszköz és a hozama nem kerül ki a TBSZ számláról.

Ha a lekötési időszak megszűnése előtt a magánszemély elhunyt, akkor a bevételből nem kell jövedelmet megállapítani!

Ha a TBSZ számla lekötési időszaka megszűnik, akkor az ezt követően időszakra az e szerződés alapján már nem állapítható meg tartós befektetésből származó jövedelem, az ezt következő időszakra keletkező jövedelem az szja törvény megfelelő paragrafusa szerint adózik. Veszteség akkor
érvényesíthető adókiegyenlítésként, ha a megszűnés, megszakítás napját követő ügyletből származik, azaz a TBSZ számlán lévő veszteség nem használható adókiegyenlítésre!

A NYESZ számlán lévő befektetés is átalakítható tartós befektetéssé, de ebben az esetben a magánszemélynek az átalakítás évében, illetve az azt megelőző években, az APEH-től visszakapott jóváírások együttes összegének 20%-kal növelt értékét köteles az átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában bevallani és megfizetni. Az átalakítás évére nem jár adó visszatérítés a NYESZ számlára.

A törvény rendelkezései lehetővé teszik, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelések átvezethetőek tartós befektetési számlára, melynek feltétele, hogy az ügyfél a NYESZ-t megszüntesse. A NYESZ-en nyilvántartott követelések és pénzügyi eszközök átvezetése, lekötött pénzösszeggé alakítása szintén befizetésnek minősül. A lekötött pénzösszeg a NYESZ-en nyilvántartott követelés értékének az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéke lesz. A befizetés naptári évének pedig az átalakítás napjának éve számít.

2. A TBSZ-ből származó jövedelem adózása

• 0%: a lekötési időszak 5. évének utolsó napjáig megtartott befektetésekre az akkor megállapított hozam (jövedelem=befektetett összeg-kapott hozam, kamat, osztalék)
• 10%: a hároméves lekötési időszak meg nem hosszabbítása, illetve a hároméves időszak leteltével egy részét nem hosszabbítja meg, valamint a lekötést a három év leteltét követő két évben szakítja meg (a hozamot a lekötési időszak utolsó napján kell megállapítani)
• 20%: ha a lekötési időszakot a hároméves időszak vége előtt szakítja meg. / 2010.12.31-ig/
• 16%: ha a lekötési időszakot a hároméves időszak vége előtt szakítja meg / 2011.01.01-től!/
• A kamatjövedelemként megállapított adófizetési kötelezettség (állampapír, diszkontértékpapír, befektetési jegy) nem áll fenn akkor, ha a befektetés TBSZ számlán van /szja tv. 65.§.(3)bek.bb pontja/

3. Nyilvántartás, adatszolgáltatás

A lekötési hozamot akkor kell megállapítani, ha:

• a lekötési időszak megszűnik (a 3. vagy az 5. év utolsó napján)
• akár csak részben történő kifizetés valósul meg, vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt a lekötési számláról kivonja

A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató a tartós befektetésből származó jövedelemről a tartós lekötés napjáról, illetve a lekötési időszak megszűnésének, vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő február 15-ig köteles igazolást adni a magánszemély részére. Ennek tartalmáról a magánszemély adataival (név, adóazonosító jel) tájékoztatást köteles nyújtani az adóhatóságnak.

A kifizető (befektetési szolgáltató) a lekötési nyilvántartásban szereplő, osztalékra jogosító értékpapír esetében – az osztalék fizetést megelőző tulajdonosi megfeleltetés során – értesíteni kell a kibocsátót, hogy a fizetendő osztalékból nem kell adót levonni a TBSZ számlán lévő értékpapírok után.

A TBSZ-n keletkezett jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adó 0%. Ha adómegállapítási kötelezettsége keletkezett, akkor a jövedelmet terhelő adót a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg!