Opciókról - kezdőknek

1. Opciókról – egyszerűen

A modern kori opciók azért terjedtek el a pénzügyi piacokon, mert egyre többen felismerték, hogy a jövő olyan szinten bizonytalan, hogy még a legkörültekintőbb befektetőket is érhetik váratlan és kellemetlen meglepetések. Szerencsére ma már számos olyan portfolió kialakítható, ahol a fegyelmezett befektető nem csak úgy általában tudja, hogy kockázatos a portfolió, hanem azt is előre tudja, hogy mennyi pénze marad, ha mégsem a várakozásoknak megfelelően alakul a jövő. Ahelyett, hogy megvenné a részvényt, vásárolhat rá egy vételi opciót. Ez az opció egy előre meghatározott kötési árfolyamon (strike árfolyam) lehetővé teszi egy jövőbeli időpontban (expiry) a részvény megvásárlását. Ezzel a lehetőséggel nem kötelező élni, így a vételi opció csak akkor kerül lehívásra, ha lejáratkor a részvényárfolyam a kötési árfolyam felett van. Amikor valaki először találkozik opciókkal általában furcsának tűnik neki, hogy a le nem hívás lehetősége az opciók lényege. Valójában ez egy nagyon erős tulajdonság, ez az a lehetőség, ami limitálja a kockázatainkat. A következő példa éppen ezt mutatja be.

1.1. Példa vételi opció vásárlására (long call)

Utazzunk vissza időben 2007 decemberébe. Egy befektető alaposan elolvassa az elemzéseket, konzultál privát bankárával, és nyugodt szívvel OTP részvényt vásárol 10 millió forintért, 8800-as átlagárfolyamon, hiszen még a nagy londoni brókerházaknál sem volt ritka a 15.000-res célárfolyam. 10 millió forintért 1136 darab OTP részvényt vásárol. 2008 decemberében, 2900-as OTP árfolyam mellett ez a portfolió 3.294.400,- forintot ér. Egy megfontolt befektetői döntés több mint 67%-os forint veszteséget okozott. Talán az elemzők már 2007-ben is tévedtek, talán a világ változott a vártnál szélsőségesebben egy év alatt, vagy talán a piac bolondult meg. Egy másik befektető 2007 decemberében ugyanazokat az elemzéseket elolvasva, ugyanarra a döntésre jut: komoly növekedési lehetőség várható az OTP részvényekben, talán még a 15.000-res célárfolyam sem tűnik elérhetetlennek. Ez a befektető viszont egyvalamiben különbözik az előzőtől. Tudja, hogy a részvényekben komoly profitpotenciál van, de azt sem felejti el, hogy akárhány elemzést olvasunk is el, bármilyen optimista is néha a piaci hangulat, a jövő kifürkészhetetlen marad. Olyan portfoliót akar, ahol előre tisztázott, mi történik a legrosszabb esetben. 1.363.200 forintért vételi opciót vásárol, ami lehetővé teszi számára, hogy 10.000-ren 1136 db OTP részvényt vásárolhasson 2008 decemberében (egy ilyen opció 1200 forintba került, ebből vásárolt 1136 db-ot). A maradék 8.636.800,- forintból 1 éves diszkontkincstárjegyet vásárol. Természetesen ma már tudjuk, hogy 2008 decemberében a befektető úgy dönt, hogy nem hívja le a vételi opcióját, és nem vásárol 10.000-ren OTP részvényt, hiszen a piacon ekkor csak 2900 forintot ér egy papír. Semmit nem ér a vásárolt opció. Ha mégis beigazolódtak volna az elemzések és az OTP papírok a 15.000-es célárfolyamon forognak, a második befektető is nagyon jól jár, hiszen ekkor lehívja az opcióját és 10.000-ren vásárol részvényt, amit akár abban a pillanatban el is adhat 15.000-ren. Viszont míg az első befektetőnek mindenképp részvényekből áll a portfoliója, a második befektetőnek csak akkor van részvénye, ha 10.000 felett van az OTP. Olyan, mintha csak akkor tennénk nagyobb tétet, ha már biztosan a kezünkben van mind a négy ász.

1.2. Példa vételi opció fedezet eladására (covered call)

Mint minden kereskedett terméket, az opciókat sem csak megvenni lehet, hanem természetesen el is lehet adni. Bár alapvetően ez egy nagyon kockázatos pozíció, a befektetők mégis sokszor élnek ezzel a lehetőséggel, mert számos esetben kifejezetten előnyös lehet. Egy befektetőnek van 10.000 darab OTP részvénye 4500 forintos bekerülési áron. Amennyiben az OTP árfolyama 3000 forint, a befektető nem szeretné eladni a papírokat. A befektető mégis pénzhez juthat, ha elad egy 5000-res kötési árfolyamú 1 éves call opciót 227 forintos opciós prémiumért. A teljes befolyó opciós díj 10.000,- x 227 = 2.270.000,- forint, amit az opció megkötése után két üzleti nappal a partnerünk számláján jóváírunk. Egy év múlva két forgatókönyv lehetséges. Ha 5000 alatt van az OTP, akkor az opció minden további esemény nélkül kifut, megszűnik. Ha 5000 fölött van az OTP, akkor az ügyfél 5000-ren eladja a 10.000 darab részvényét. Az opciós prémium mindenképp megmarad, függetlenül az opció kimenetelétől.

1.3. Hogyan lehet opciókkal kereskedni?

Kétféle fórumon találkoznak egymással a vevők és az eladók. A leglikvidebb alaptermékekre szóló sztenderdizált opciókra tőzsdei megbízásokat lehet adni. A tőzsdei opciókról bővebben a 2.1-es pontban (opciókról haladóknak) olvashat. Kevésbé likvid alaptermékek, vagy speciális tulajdonságokkal rendelkező opciók esetén a Hungária Értékpapír Zrt opciós üzletága jegyez egyedi árat és ilyenkor tőzsdén kívüli (OTC, over-the-counter) szerződésre kerül sor. Az OTC opciókról bővebben a 2.2-es pontban (opciókról haladóknak) olvashat.

Bonyolult dolgokról egyszerűen - személyes tanácsadás

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az opciós pozíciókat kiegyensúlyozott portfolióelemként ajánljuk partnereinknek. Engedje meg, hogy személyesen mutathassuk be az opciós termékek széles választékát és az opciós kereskedés előnyeit egy személyes találkozó során.

Kérjük, lépjen kapcsolatba velünk!

Szarvadi László
tel: (+36) 1 269-78-11
e-mail: laszlo.szarvadi@hbe.hu