Certifikátok

Származtatott termékek (Certifikátok):

Olyan tőkeáttételes, határidős termékek, amely mögött egy részvény, nyersanyag, részvény- index, illetve devizapár áll. A certifikátok kereskedésének költségei megegyeznek a részvényekhez kapcsolódó költségekkel, így a megbízásokért jutalékot kell fizetnünk a brókercégünknek. Szintén a költségeinket növeli a spread, hiszen ennyit "bukunk" az elméleti árfolyamhoz képest a vételi és eladási árfolyam eltérése miatt. Ne feledjük el viszont, hogy a részvényeknél is van spread, sőt, a BÉT számos részvényénél ez jóval szélesebb, mint a certifikátok esetében.
A certifikátok a részvényekhez hasonlóan T+3 napos elszámolásúak, ennyi idő alatt jelenik meg például szabad pénzeszközként a számlánkon a certifikát eladásából származó pénzünk.

Warrantok:

Olyan származtatott termékek, ahol azt kell megállapítani, hogy az árfolyam emelkedni vagy csökkeni fog, illetve, hogy egy adott jövőbeni időpontban milyen árfolyamot fog elérni, illetve túllépni az adott mögöttes termék.
Így módunk van long (vételi), illetve short (eladási) pozíció felvételére.
A kibocsájtó bankok több lejáratot, illetve célárfolyamot is meghatároznak egy-egy mögöttes termékhez, amely közül érdemes hosszabb lejáratú terméket választani, illetve a célárfolyam kiválasztásánál érdemes mind a fundamentumokat, mind a technikai támaszokat- ellenállásokat figyelembe venni.
A warrantok árfolyama a mögöttes termék árfolyamát követi le, azonban amikor a mögöttes termék eléri a célárfolyamot a warrant árfolyamában nagyobb emelkedés is lehetséges.
Kockázati szempontból előnyösebb a normál határidős pozícióktól, mivel a veszteségek ebben az esetben korlátozva vannak. A  warrantok vétel után ugyanis promptos papírként viselkednek, azaz az árfolyamuk vagy emelkedik vagy elértéktelenedik. Nem állhat fenn az a veszély, mint a normál határidős pozíciók esetén, hogy a letéten felül további fedezetet kelljen elhelyezni, amennyiben az árfolyam ellenünk mozdul.

Knock-out termékek:

Olyan származtatott termékek, ahol azt kell megállapítani, hogy az árfolyam emelkedni vagy csökkeni fog, illetve, hogy mely azaz árfolyam amelyet biztos nem fog elérni a mögöttes termék.
Így módunk van long (vételi), illetve short (eladási) pozíció felvételére.
A kibocsájtó bankok több knock- out (kiütési) szintet is meghatároznak egy-egy mögöttes termékhez, amely kiválasztásánál érdemes mind a fundamentumokat, mind a technikai támaszokat- ellenállásokat figyelembe venni.
Kockázati szempontból előnyösebb a normál határidős pozícióktól, mivel a veszteségek ebben az esetben korlátozva vannak. A knock- out termékek árfolyama a mögöttes termék árfolyamát követi le, azonban amikor a mögöttes termék eléri a kiütési árfolyamot, a termék, illetve a pozíciónk megszűnik, elszámolásra kerül, de ezen a szinten a befektetett összegünket valószínűleg teljes mértékig elveszítjük. Ebben az esetben is fontos megjegyeznünk, hogy itt sem állhat fenn az a veszély, mint a normál határidős pozíciók esetén, hogy a letéten felül további fedezetet kelljen elhelyezni, amennyiben az árfolyam ellenünk mozdul.

Certifikátok előnyei:

A certifikátot szinte minden mögöttes termékre illetve várakozásra létre lehet hozni. A certifikát nem vagyonkezelt termék, azaz bármilyen termék vagy piac is álljon mögötte, nem célja a felülteljesítés, az árfolyam mindig pontosan az adott instrumentum alakulását képezi le. Tegyük fel, hogy a certifikát célja például egy tőzsdei index követése, akkor a kibocsátó megígéri a befektetőknek, hogy a certifikát értéke pontosan az index alakulásának megfelelően nő vagy csökken majd. Az említett indexkövető certifikát viselkedése kisértetiesen hasonlít egy tőzsdén kereskedett befektetési alapra, azzal a különbséggel, hogy nincs előírva, hogy az index kosarát alkotó részvények megvásárlásával képezzék le, míg a befektetési alapoknál ez kötelező.

Certifikátok csoportosítása:

Kockázat:

A certifikátok kockázata három tényezőtől függ,

• a certifikát típusától, attól, hogy van-e tőkegarancia, valamint hogy mekkora a tőkeáttétel.
• a mögöttes termék árának változékonysága
• a certifikátot kibocsátó inténymény kockázata

A certifikátoknak sokféle kockázata van, de a kockázati szint előre kalkulálható azzal, hogy a legrosszabb kimenetel esetén is csak legfeljebb a befektetett összeget veszítheti el. A széles körben kereskedett certifikátok esetén nem kell nagyobb kockázatra számítani, mint az egyéb tőzsdei termékeknél.

Futamidő:

A certifikátok lehetnek lejárat és lejárat nélküliek. Az elszámolás mindig adott feltétel bekövetkeztése után történik, ami lehet egy adott idő,vagy egy adott esemény is. Függetlenül azonban a futamidőtől, a forgalomképessége okán minden nap el tudjuk adni a certifikátunkat a tőzsdén, ebből következően vásárolni is mindig tudunk.

A befektetés célja:

A certifikátokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy mi a célunk vele, tehát inkább a megfontolt befektetési stratégiát kívánjuk képviselni, vagy kifejezetten a rendszeres spekulálás azaz az adás-vétel a jellemzőbb-e. Összegezve léteznek befektetési valamint kereskedési certifikátok.

Certifikátok típusai:

Ahogy azt korábban is írtuk a certifikátokat mindenféle mögöttes termékre és várakozásra létre lehet hozni. Leginkább azonban ott van hozzáadott értéke a certifikátoknak a befektetők szempontjából, ahol a mögöttes terméket nehéz lenne közvetlenül elérni, mert például speciális piaca van.

1. Index certifikát:

A certifikátok talán legjellemzőbb alkalmazása a különböző részvény-, kötvény-, vagy akár nyersanyagindex leképzése. Az index-certifikátokba inkább közép vagy hosszabb távon érdemes befektetni, természetesen az indexek értékének emelkedésében bízva. Kiegyensúlyozott, nyugodt befektetési forma korlátlan hozammal, a befektetett pénz esetleges elvesztésének kockázatával.
Az alábbi példán keresztül szemléltetjük, hogyan működik a termék valós piaci körülmények között:
Adott egy DJIA (vezető USA tőzsdeindex) indexet leképező certifikát, melynek jelenlegi tőzsdei árfolyama 10 USD. A DJIA index pillanatnyi tőzsdei jegyzése legyen például 12 000 pont. Az index értéke egy hét alatt 5%-ot emelkedve 12 600 pontig száguld. Ebben az esetben certifikátunk jegyzési árfolyama 10,5 USD-re nőtt. A következő hónap során a DJIA értéke 11 400 pontig esik, a mögöttes certifikát árfolyama 9,5 dollárra mérséklődik. Jól látható tehát, hogy a certifikát árváltozása minden esetben leköveti az index értékének változását. A befektetőnek nem kell dollárszázezrekért végigvásárolni az indexben szereplő részvényeket, elegendő csupán a befektetésre szánt összeget certifikátok vásárlására fordítania, hogy ugyanazt a befektetési célt elérje.

2. Diszkont-certifikát:

A diszkont-certifikátnak a lényege, hogy a befektető olcsóbban tud részvényt vásárolni, mint amennyibe az aktuálisan kerül, cserébe azonban a részvény áremelkedéséből nyereséget csak egy  meghatározott korlát (cap) mértékéig kapja meg. Más szóval a fix lejáratig csupán annyi megtérülés nyerhető a diszkont-certifikáttal, amennyit a termék kibocsátója meghatároz. A korlátozott nyereségért cserébe azt a lehetőséget kapjuk, hogy egy bizonyos mértékű árfolyam esés még nem jelentkezik veszteségként számunkra. Egyszóval a certifikát e típusa oldalazó, bizonytalankodó, vagy kissé emelkedő, nem túl volatilis piaci környezetben ajánlott befektetési forma. 
Maradva a fenti példánál: Egy 12 000 pontos DJIA index mellett vásárolunk diszkont-certifikátot, melyet példánkban 10%-os diszkonttal kapunk meg. Ez azt jelenti, hogy 10 800 pontos indexig a befektetett tőkénk nem veszít értékéből. A lejárati idő legyen egy év, a megállapított hozamkorlát pedig 5%. Az egy év lejártával három alapeset  lehetséges. Ha az index 10 800 pont alatti szinten áll a certifikát lejáratakor, abban az esetben befektetett tőkénk a 10 800-as érték és a pillanatnyi tőzsdei ár arányának megfelelően apad. Ha az index 10 800 és 12 600 pont között van, hozzájutunk befektetett pénzünkhöz és a 10 800 pont, illetve a pillanatnyi ár arányának megfelelően az elért hozamhoz is. A harmadik eset pedig, hogy a DJIA értéke meghaladja az 5%-ban megállapított hozamkorlátot, azaz a 12 600 pontot. Ebben az esetben 12 600 pont feletti hozam nem minket illet, viszont ebben az esetben is hozzájutunk befektetett tőkénkhez és azon felül az elért 15%-os hozamhoz (10%-os diszkont +5% korlátos hozam).

3. Bonusz certifikát:

Ugyancsak oldalazó piaci viselkedés jó kihasználására szolgálnak a bonusz certifikátok, ezek azonban nem szabnak gátat a felfele kitörésnek. Hogy is működik? A futamidő elején megállapításra kerül egy korlát, ami azt aktuális piaci ár alatt van valahol, továbbá rögzítik a bonusz  árszintet is, amit akkor is megkapunk, ha nem éri el azt a lejáratkori ára a mögöttes terméknek. A futamidő alatt, ha bármikor a megállapított korlát alá esik a mögöttes termék ára, akkor a certifikát elveszti különleges tulajdonságát, és simán a terméket lekövető egyszerű index-certifikáttá válik a futamidő hátralévő részére. A fentiekből következik, hogy kedvező hangulatú piacra találták ki a bonusz certifikátokat. Mint ismert a certifikát a mögöttes termék osztalékából nem részesül, tehát akkor járunk jól, ha a bonusz nagyobb, mint a kifizetett osztalék értéke.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az aktuális példánkban 12 000 ponton  álló DJIA index mögé kibocsátott Bónusz certifikát-hoz megállapítanak egy 10 800 pontos korlátot és megállapítanak egy 13 200 pontos bónusz értéket, ehhez adnak egy előre meghatározott időkorlátot, mely legyen mondjuk másfél év. Amennyiben másfél éven belül a DJIA index egyszer sem kerül 10 800 pont alá, akkor lejáratkor a 13 200 pontos érték alapján kerül a pénzünk kifizetésre. Abban az esetben ha lejáratkor az index értéke ezt meghaladja, akkor a magasabb érték arányában növekszik a kifizetett hozam. Ha időközben az index becsúszott a korlátnak megállapított árszint alá, akkor elveszik bónuszunk, s lejáratkor az index aktuális értéke alapján teljesítik számunkra a kifizetést.

4. Tőkegarantált certifikát:

Az elnevezésből is következtetni lehet ennek a típusnak a nagy előnyére, nevezetesen arra, hogy nincs nominális pénzvesztési kockázat. Ha a befektetett tőke megőrzése a vonzó, akár a hozam korlátozottságának árán is, akkor a tőkegarantált certifikát jó választás. Előre meg lehet jósolni, hogy ez a típus a tőzsdéken kevéssé tapasztalt kisbefektetők és a kockázatok mérséklésében érdekelt intézményiek körében lesznek népszerűek a tőkét garantáló certifikátok.
Világítsuk meg a certifikátot kibocsátó pénzintézet szemszögéből, hogyan is néz ki egy ilyen tőkegarantált certifikát. Az ügyfélnek előreláthatóan két év múlva lesz szüksége a pénzére, és egy fontos kikötése van, a pénze végig biztonságban legyen, és egy minimális, mondjuk 4%-os  hozamot is kapjon rá. A Bank a következő megoldást tudja ajánlani: A piaci kamatláb jelenleg 10%, a hátralévő futamidő a példában ugye két év volt. Hogy fixen garantálni tudják a két év múlva esedékes 104%-os kifizetést, ahhoz a befektetett tőke 86%-át két évre lekötik a mostani 10%-os kamatláb mellett banki betétbe, esetleg állampapírba. A fennmaradó 14%-os tőkehányadot pedig az aktuálisan meghatározott befektetési stratégiának megfelelően jellemzően tőkeáttételes certifikátokba forgatják. Abban az esetben, ha ez a pénz elvész az ügyfél számára a garantált 104% kerül kifizetésre. Ha azonban eredményesen sikerül forgatni a nagyobb kockázatra szánt összeget, akkor a garantált összegen felül akár jelentős extrahozamhoz is juthat példabeli befektetőnk.

5. Ejtőernyő certifikát:

Viselkedését tekintve az ejtőernyő certifikát egy sima termékre szóló certifikát és a diszkont certifikát kombinációjaként írható le: kisebbfajta esést tolerál a certifikát, és a jegyzéskori érték kapható vissza lejáratkor. Nagyobb esésnél azonban már jelentkezik a veszteség. Különböző mértékű lehet a veszteség, lehet, hogy 100 %-ban, de lehet, hogy csak korlátozott mértékben kell részesedni a mögöttes termék árának zuhanásából. Emelkedéskor a sima termék árát követi le, vagy itt is találunk olyan típust, hogy csak részben követi le a mögöttes termék árának emelkedését, mondjuk 70-80 %-ban. Azoknak ajánlható, akik bíznak a hosszú távú áremelkedésben, de mégis vágynak egy mérsékelt csökkenés esetére garantált biztonságra.

6. Turbó (más néven K.O.) certifikát:

Ahogy általában „turbó” fantázianévvel illetünk mindent, ami a hagyományosnál gyorsabb, dinamikusabb, erőteljesebb. Ezzel a certifikáttal megnövekednek nyerési és persze egyúttal vesztési esélyeink, vagyis megnövekszik a kockázat. A turbó certifikát megvásárlásakor fontos tudnunk, hogy milyen a tőkeáttétel mértéke, azaz milyen szorzótényezővel keletkezik a turbó hatás. Amennyiben mondjuk kétszeres rátával kötjük a turbót, úgy minden 1 százalékos áremelkedésnél 2 százalékkal nő a certifikátunk értéke, és természetesen ez fordítva is igaz.

7. Túlteljesítő certifikát:

Ezen certifikát egy hagyományos értékpapírra szóló certifikát és egy turbó certifikát kombinációjaként írható le. Ennél is van egy korlát, egy küszöbérték, ami fölött turbóként működik a certifikát, és tőkeáttételes extra hozamra van lehetőség. A küszöb alatt a certifikát azonban nem szűnik meg, csupán sima 1:1-es lekövetéssel a mögöttes termékhez igazodik.
Ez a termék is, bármely piaci hangulathoz igazítható, az emelkedő, vagy eső környezetben ugyanúgy előállítható.

8. Átváltozó certifikát:

A certifikátok ezen típusai a futamidő végén nem csupán elszámolt összegeket, hanem értékpapírokat is hozhatnak tulajdonosaiknak. Azonban a jó eset inkább az, ha pénzt kapunk: amikor az értékpapírt kapjuk cserébe, olyankor többnyire éppen, hogy nem szerepelt jól az értékpapír. Az átváltozó certifikáttal legalább további reményre tehetünk szert.

Szászi Henriett
e-mail: heni.szaszi@hbe.hu
tel.: (36) 1 483-2122